Tanfolyami belépő dolgozatok



A bábtechnikák és a Borostyán Bábcsoport

Vázlat:
I. A bábcsoportom bemutatása
II. Bábtechnikák
1. Marionett
2. Wajang
3. Kesztyűs
4. Árnyjáték
III. Személyes tapasztalatok a bábjátékról

Horváthné Bohus Mária vagyok, Újkígyóson óvónőként dolgozom. A főiskolán bábszakkör vezetői képzést is kaptam. Békéscsabán bábkészítő tanfolyamon is részt vettem. Az óvódában is szívesen bábozok a gyerekeknek. Sík, kesztyű, fakanálbábokkal és marionettfigurákkal igyekszem a gyerekek kedvére járni. A gyerekek is örömmel játszanak az egyszerű bábokkal. Kolleganőimmel már 10 éve Gyereknapra bábelőadást készítünk kesztyűs bábokkal. Nagy paraván mögött adjuk elő a meséket: - Weöres Sándor: Csalóka Péter
-Hamupipőke
-Pinokkió
-A csillagszemű juhász

2006-ban a helyi művelődési házban gyerekekkel létrehoztuk a Borostyán Bábcsoportot. Lányom és fiam is járt bábozni. Férjem, pedig sokat segít a díszlet és paraván készítésben. A gyerekek létszáma 6-10 fő, életkoruk 6-14 év. Az elmúlt 4 évben kétszer cserélődött a csapat, egyre nehezebb őket bevonni a bábjátékra. Hetente egyszer próbálunk. Eddig előadott mesék:
- Ugri és Bugri –kesztűsbáb
-Kacor király -kesztyűsbáb
-A bátor kiskacsák – bot- és kesztyűsbáb
-Én elmentem a vásárba- botbáb
-Két kicsi bocs és a róka- síkbáb
-Békák a tóban- kesztyűsbáb
-Nagyszalontai Betlehemes- botbáb

Lehetőségünk nyílik fellépésre is. Báboztunk már Újkígyóson, Békéscsabán óvódásoknak, részt vettünk megyei bábversenyeken is, amatőr művészeti fesztiválon, Miskolcon és Budapesten is jártunk. Az eddig elért eredményeink: kétszer harmadik, egyszer második helyezettet értünk el. Igyekszem a csoportot minél jobban felkészíteni, de számomra fontos cél hogy a gyerekek jól érezzék magukat, közösen készítjük a díszleteket bábokat. Együtt megyünk kirándulni, moziba bábszínházba. Bízom benne, hogy a sok közös játék , beszélgetés bábsikereket is hoz.
A dolgozatom témája a bábtechnikák. Először röviden mi is az a bábjáték-Szilágyi Dezső megfogalmazása szerint- „A bábjáték az emberi szellemnek valószínűleg egyik legősibb megnyilatkozása, egyidős az emberi kultúra első kezdeményeivel, a tánccal és az énekkel”
Köznapi értelemben ma azt a színjáték fajtát nevezzük bábjátéknak, amelyben a színpadi cselekményt nem élő emberek, hanem a bábjátékos által (többnyire láthatatlanul) mozgatott plasztikai alkotások : bábúk jelenítik meg. Szükséges hozzá a drámai mű, a színész és a művet befogadó közönség. A bábjáték egyik sarkalatos kérdése, hogy milyen módon győzzük le a gravitációt. Erre szolgálnak a bábtechnikák, azok a konvenciók, amelyeket az emberiség a régmúlt idők óta egy célra kimunkált.
A mozgatás technikája alapján három csoportba oszthatóak a bábok.
Felülről mozgatható marionett bábok, itt a tér felül nyitott. A marionett bábokat cérnával, erős zsinegekkel mozgatják. Az egyetlen cérnán mozgatott típustól az egészen bonyolult sokcérnásig számtalan változat ismeretes. A marionett vallásos tartalmú, a karácsonyi eseményeket illusztráló figurák csoportjából alakult. A marionett, később más tartalmú de hasonló technikai megoldású játékokat is jelöl. Főképpen a nyugati országokban van nagy hagyománya, ma is gyakran alkalmazzák. Mozgatása és a bábok készítése bonyolult beépített színpadot igényel a klasszikus formája. A bábok egész alakja látható, felülről mozgatják a nézők részére nem látható hídról. A báb és izületeiben mozgó végtagjai zsinoron függenek. A bábok többnyire fából készülnek, a láb súlya fontos a járáshoz. A marionett a 18.sz.-ban Haydn és Eszterházy Miklós bábszínpadán is megjelent. A 20. sz. elején Orbók Lóránt Vitéz László színháza néven kísérlet jellegű bábszínházat hozott létre. Orbók már a maga idejében gyakorlati munkájával egy időben kísérletet tett a bábjáték esztétikájának megfogalmazására is „bármily művésziek a díszletek, bármily karakterisztikusak is a bábok, ha dikcióznak- írja a marionett színházak technikájáról- keveset mozognak és az élő színészeket lehetőleg híven utánozzák, az első kedves meglepetés után unalmassá válnak. 1956 Vízvári László, Balogh Beatrix, Koós Iván bábszínházat alakítottak Auróra Marionett együttes néven. Bartók: A fából faragott királyfi-ját Eszterházy:Philemon és Bucis-t mutatták be. Marionett-bábukkal játszani bábszínházat igen bátor cselekedetnek számított az 50-es években. A nagy szovjet bábszínházi példa a benyúlós bábokat és vajang rendszert részesítették előnyben. A zsinóron függő bábokhoz főúri kastélybeli bábszínházak képzete tapadt. Az egykorú , földszintes eszmerendszer talán azt is kifogásolta, hogy a bábokat felülről irányítják a zsinórok. A békéscsabai 2009-évi bábfesztiválon is láttam egy kitűnő marionett bábbal játszó színészt.
Napjainkban már bármilyen technikával lehet játszani. Igazán csodálatos élményt nyújtott ez a színház előtti előadás. A színész fekete frakkban egy fekete frakkos bábfigurával játszott, s a bábfigura szintén mozgatott egy marionett bábot. Rendkívül jó kézügyességgel rendelkezett az előadó, s a zenei aláfestés is kitűnő volt. Szintén marionett technikával játszott Szarvason a szegedi Mókás Bocs bábegyüttes is. Élethűek és kedvesek voltak a kánkánozó lányok, a struccok és lovak. Újkígyóson az óvodában a gyerekeknek szívesen játszok én is egyszerű marionett bábokkal (gyöngyből, fonalból, dugóból, papírból)
A bábcsoportomnak szintén tervezek a következő évben egy lovas táncot marionett bábokkal (természetesen egyszerű bábokkal zokniból és gyöngyből).
A második csoportba taroznak az alulról mozgatható bábok, itt alulról a tér nyitott. A díszleteket álványok tartják. Az alulról való mozgatás szinte mindig együtt jár a paravánnal.
A pálcás bábu(wayang) jávai eredetű, mítoszokat és hősmondákat bemutató árnyjáték és háromdimenziós játékok bábuja. Európában elterjedt válfajának lényege az hogy, a bábu feje tartóbotra épül, hosszú karját csuklójára erősített pálcákkal alulról mozgatják. E pálcákat- különösen romantikus figuráknál, bő leplű ruhákkal takarják, de az sem zavarja a nézőt, ha ezek láthatók. A tartóbot mechanizmusával a fej fordítható, billenthető lehet. A zsákbábhoz képest mozgása lassúbb, ünnepélyesebb, lírai érzelmek kifejezésére alkalmas, karcsú, nyúlánk alakjával. A második csoportba tartozik még a botbáb. A botbábok megoldásának is lényege a fejet tartó bot. Általában azok tartoznak ide amelyeknél a karnak nincs funkciója, olyakor karjuk sincs. Ezek is lehetnek nagyméretűek, de ide sorolhatjuk a kis fakanálbábokat is. Az óvodában is szívesen alkalmazzuk ezeket,gyorsan elkészíthetőek, a gyerekek is könnyen tudják mozgatni, táncoltatni. Például: Ugyan édes komámasszony, Hol jártál báránykám, Hopp Juliska stb…
A bábcsoportomban már több mesét is játszottunk botbábokkal: Én elmentem a vásárba-, A nagyszalontai Betlehemes. Itt saját „találmány” a bábok teste másfélliteres üdítős flakon és erre ráhúzva a textil ruha.
Ez nagyon könnyű és gyorsan elkészíthető. Alulról mozgatható még a síkbáb. Síkbábnak nevezzük a hurkapálcára felerősített többnyire papírból készített bábot. Ezek gyakran ábrázolják szemközt is a megjelenítendő alakot, erősen stilizált, többnyire jelképes módon. Funkciójától függően karja és lába mozoghat, de mindenképpen jelképes a mozgása is. Alkalmazása dramaturgiailag is indokolt esetekben kerül sor. Kisgyermekek is jól tudják használni, mert ők a cselekvést is inkább csak jelzik, ha báboznak és e bábbal ez az illusztráló jelző játékot képesek megoldani. Az óvodánkban is szívesen alkalmazzuk a síkbábot, versek, mesék, dalok bemutatásánál. De a nagyobbak már maguk is eltudják készíteni a bábot és előadni a mesét. A Borostyán Bábcsoporttal 2009-ben elbáboztuk a Két kicsi bocs és a róka, leporelló háttérrel. Alulról mozgatható az ujjbáb vagy gyűszűbáb. Ennek testét az emberi ujj adja. Nem kell kezet készíteni nekik, hisz azokat lehetetlen tudatosan mozgatni. Ezzel a bábbal a kicsi gyerekek is tudnak játszani, mutatóujjra felhúzva könnyen mozgatható. Korlátai miatt sem hosszú, sem cselekményes játékra nem igen alkalmas, de például oviban matematikai ismeretekhez a tyúkanyó és négy kiscsirkéje bemutatásával lehetőséget ad a számolás gyakorlásához. Pezsgősdugóból, plüssanyagból szinte mindenféle állat- és emberbáb készíthető. A Napsugár Bábszínház előadásában láttam néhány éve egy utcai játékot, ahol Piroska és nagymama törénetét ujjbábokkal adták elő. A kesztyűsbáb szintén alulról mozgatható . A legjobban elterjedt bábfajta Európa szerte nagy hagyománnyal rendelkezik. Ilyenek voltak a vásári bábjáték figurái, mint például a magyar Vitéz László is. Tarbai Ede a következőket írta a kesztyűsbábokról: A kézre húzott babáknak megvan a saját formanyelvük, minden érzést, erősen hangsúlyozott, groteszk mozdulattal fejeznek ki. Ezek a babák mindig karikíroznak és éppen ezért elevenebbek, mint a marionettek, mert az életet kifejező mozgást tömörítve, összegezve adják. Ha az megütődik, ténylegesen beleütközik az oldalkulisszákba, hódolatát derékszögben meghajolva fejezi ki, ha megnéz valamit, egész fejét végighúzza az illető tárgy fölött, ha verekedik, teljes törzsével lendül neki, s ha meghal, a kis színpad párkányán kicsüngő nehéz fej az üressé vált ruhán, melyből a mozgató kihúzta a kezét úgy csüng, mint valami nagy tömör virág, melynek szára elfonnyadt. E kézre húzott bábok rendkívül eleven. Gyors akciókra épült játékra alkalmasak, olykor groteszkek. A hagyományos Vitéz Lászlónak a paravánon átdobható csüngő lába is van, de egyébként csak akkor készül hozzá láb is, ha ennek a játékban valamilyen funkciója van. A zsákbáb megjelenítési módja, felépítése, jelzése, mozgása, nagyon megfelelnek az óvodáskorú gyerekeknek. Nálunk az oviban fabábtartón sorakoznak a zsák és kesztyűsbábok. A gyerekek bármikor játszhatnak vele kisparaván mögött. Természetesen én is sokat bábozok nekik, amit nagyon szeretnek. Kitalált történeteket de rövid meséket is elbábozunk kolleganőmmel. A bábcsoportommal is alkalmaztuk már a kesztyűs bábokat: Ugri meg Bugri és a Kacor király című meséket adtuk elő. A gyerekek egy része gyorsan megtanulta ezt a nem éppen könnyen mozgatható bábtechnikát, de a kisebbek nehezebben boldogultak. Gyakran hátrabillent a báb feje, darabosan és esetlenül mozogtak. Igen sokat gyakoroltuk a gyerekekkel a Bátor kiskacsák című mesét is, ahol kesztyűs és botbábokkal játszottunk.
A harmadik csoportba a háta mögött elhelyezkedve közvetlenül vagy pálcákkal, rudakkal hátulról irányítják a bábot. Ide tartozik az asztali bábjáték. Az asztali bábjátéknál a bábos ugyanúgy látszik, mint a figura, amit életre kelt, ezért a közönségtől elvárjuk, hogy a mozgatóról ne vegyen tudomást. A színész fekete ruhába bújva bábozik. Japánból terjedt el a bunraku technika, amelynél a bábokat előírás szerint három játékos mozgatja. Hátulról mozgatják a tárgyakat is. A tárgyjáték, mint az egyik legkézenfekvőbb műfaji változat. Itt tárgyak szerepelnek bábként. Ilyen darabokban a mindennapi élet tárgyai az adott szerepre jellemző összeválogatással, jóformán minden alakítás nélkül elevenednek meg, például: a kényes kisasszony egy karcsú napernyő, a pityókás házmester egy demizson. A bábszínpadon mozgó báb, megelevenedett anyag, sohasem önmagát jelenti, hanem túlmutat önmagán. Rendkívüli hatékonyságában a néző létező asszociációs bázisának van óriási szerepe. A jó báb komplex jel, szimbólum, s nem egyszer metafóra.Pl. a róka vörös, a medve barna, a jégkirálynő fehér arcú, öltözete jég kék. A tárgyjáték is bábjáték. Benne olyan objektekkel találkozik össze a néző, amelyek anyaga, színe, alakja, mozdulatai nem csak emlékeztetnek az élő lényre, hanem a szemlélőnek megadják a puszta látványból elemelkedő ráeszmélés plusz örömét: ez nem is gyökérkefe, hanem maga a Sün. A tárgyjátéknál fontos, hogy megkeressük a legjellegzetesebbet például gyökérkefe-sün. Lehetőleg csak minimális átalakítást tegyünk, vagy ne alakítsunk semmit. Mindegyik tárgy az élet ugyanazon területéről származzon. A tárgyjáték alaptörvénye, hogy a nézőnek el kell érnie azt az érettséget, amely után az ember pontosan érti embertársai szándékát és képes arra, hogy ezáltal tanuljon. Ez egy határ: a szimbolikus gondolkodás megjelenése. Fontos még, hogy a gyermek tudja, hogy ami a színpadon van az bár értelmezhető lenne akként is, de az nem a valóság. Így, ha ezt tudja már nem ordít, ha egy boszorkány bábot lát a mesében.
Az oviban szeretjük a tárgyjátékot, gyakran alkalmazzuk is. Kockákkal, flakonokkal, kulcsokkal, kendőkkel és egyéb tárgyakkal játszunk. A bábcsoportban szintén játszunk tárgyakkal is. Próbákon, amíg nincs készen az eredeti báb tárgyakkal gyakorolunk. Egy gyereknap alkalmából előadáson is alkalmaztuk a tárgyakat, A béka király című mesét adtuk elő különböző minőségű és színű kendőkkel. A gyerekeknek tetszett és beletudták élni magukat a szerepekbe. Igaz már nagycsoportosok voltak.
Az árnyjátékot alulról felülről vagy hátulról mozgatott sík figurákkal játszák. Az árnyjáték keleti eredetű. A bábokat a nézőtől kifeszített vászon választja el, e vászonra csak a megvilágított báb árnyéka esik. Végtagjai az izületekben mozgathatóan vannak összeerősítve, olykor a fej is billen. Az árnyjátéknak két alapvető változata van, szórt fényes- felülről agy alulról történik a megvilágítás. A másik a pont fényes- hátulról vetítő izzóból vagy írásvetítőből érkezik a fény. Az óvodában az árnyjátékot ritkán alkalmazzuk az árnyjátékot. Ünnepségeken gyereknapon az óvónők adnak elő árnyjátékot meséket.Pl.: A három pillangó.
A bábcsoporttal eddig még nem gyakoroltunk árnyjátékot, de ebben az évben szeretnék ezzel is foglalkozni. Mátyás király és az igazmondó juhász című mesét játszuk. Botbábokkal és árnyjátékkal.
Felhasznált irodalom:
1. Bábesztétikai szöveggyüjtemény
2. Az óvodai bábjáték-TK.Bp.1988.
3. Bábszínház 1949-1999. Szerkeztette: Balogh Béla
4. Szentírmai László: Bábécé